MAGYARORSZÁGI IDEGENVEZETŐK

SZÖVETSÉGÉNEK ALAPSZABÁLYA

(2002. március 07-i  elfogadott változat)

Alulírottak, valamennyien a hatályos jogszabályokban az idegenvezetői munka ellátásához előírt képesítéssel és érvényes, Magyarországon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal rendelkező idegenvezetők:

1.   Deák Judit
2.   Dr Eperjesy Antal
3.   Fábiánné Hancsel Annamária
4.   Földi Gyuláné
5.   Heiszerné Gyöngyösi Éva
6.   Gyulay Zoltánné
7.   Kubesch Mária
8.   Lendvai Mária
9.   Meiszner Katalin
10.  Németh György
11.  Papp Zoltánb
12.  Szabó Miklós
13.  Székely András
14.  Wittinger Márta

Az 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján a mai napon a fent hivatkozott néven működő, jogi személyiséggel rendelkező szövetséget hozunk létre a jelen alapszabályban rögzített feltételek szerint.

1.   A SZÖVETSÉG NEVE, CÉLJAI, SZÉKHELYE, KÉPVISELETE

1.1. A Szövetség neve:
MAGYARORSZÁGI IDEGENVEZETŐK SZÖVETSÉGE

Rövidített alakban:
MISZ

1.2. A Szövetség céljai

1.2.1.    Egységes szervezetbe tömöríti az ország idegenvezetőit.
1.2.2.    Képviseli a tagok szakmai, gazdasági és munkavállalói érdekeit.
1.2.3. Véleményezi az idegenvezetőkre vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén  kezdeményezi azok megalkotását, és felkérés esetén kidolgozásukban közreműködik.
1.2.4.    Elősegíti tagjai számára a szakmai továbbképzést és fejlődést.
1.2.5.    Törekszik az idegenvezetői tevékenység szakmaként történő elismertetésére.
1.2.6.    Céljai elérése érdekében kapcsolatot tart a szakmailag illetékes hatóságokkal és szervezetekkel.
1.2.7.    Kiépíti és fejleszti hazai és nemzetközi kapcsolatait.
1.2.8.  Részt vesz az idegenvezetők oktatásában, képzésében és továbbképzésében, más szervezetekkel együttműködve.


1.3.    A Szövetség székhelye:
1118 Budapest, Villányi út 83-85.  Telefon/Fax: 385-1276 
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

1.4.    A Szövetség képviselete

A Szövetséget általában annak elnöke, egyes esetekben az elnök két helyettese, két titkára, vagy az Elnökség által írásban megbízott más személy képviseli.

2.    A SZÖVETSÉG SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

2.1.    A Szövetség tagjai lehetnek:

a/ természetes személyek, mint

-    rendes tagok (teljes jogú)
-    tiszteletbeli tagok
-    pártoló tagok

b/ jogi személyek, mint
-    tiszteletbeli tagok
-    pártoló tagok

2.1.2.    A rendes (teljes jogú) tagok felvételének feltételei:

-    legyen magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási

-    engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár,

-    a hatályos jogszabályokban az idegenvezetői munka ellátásához előírt képesítés megléte,

-    rendelkezzen érvényes, Magyarországon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal,

-    nyilatkozat a Szövetség alapszabályának elfogadásáról.


2.1.3.    A rendes (teljes jogú) tag jogai:

a./ részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,

b./ javaslatot tehet a Szövetség ügyeiben,

c./ választhat és választható a Szövetség különböző szerveibe.


2.1.4.    A tagok kötelezettségei:

a/  a Szövetség alapszabályában meghatározott célok és feladatok megoldásában való aktív közreműködés,
b/ eleget tesz az alapszabályban, valamint a szervezeti- és működési szabályzatban meghatározott kötelezettségeinek,
c/ a tagsági díj rendszeres fizetése.

2.1.5.    Tiszteletbeli tagok:

A Szövetség működését, valamint az idegenvezetői tevékenységet támogató személyek részére Tiszteletbeli Tag cím adományozható. A cím odaítéléséről az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés határoz .

Jogaik és kötelezettségeik a rendes tagokéval azonosak, a szavazati, aktív- és passzív választó jog, valamint a tagdíjfizetés kivételével.

2.1.6.    Pártoló tagok:

A felvételről egy tag javaslata alapján az Elnökség dönt. A pártoló tagok jogai és kötelezettségei a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel azonosak, a szavazati, valamint az aktív-passzív választójog kivételével.

A pártoló tagok a tagdíjakat az Elnökséggel történt megállapodásuk alapján fizetik.

2.1.7.    A jogi személyek képviselete:

A jogi tagot meghatalmazottja képviseli a Szövetség munkájában.

2.1.8.    Tagsági viszony:

a/ rendes (teljes jogú) és pártoló tag felvételéről az Elnökség határoz,
b/ tiszteletbeli tag felvételéről az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés határoz.

2.1.9.    Minden tagfelvétellel kapcsolatos kérdésben a Szövetség tagjai az Etikai Bizottsághoz, eredménytelenség esetén a Közgyűléshez fordulhatnak.

2.1.10.    A tagság megszűnése:

A Szövetségi tagság megszűnik:

- kilépéssel,
- jogi személy megszűnésével,
- tag halálával,
- az Elnökség vagy a Közgyűlés határozatával, kizárással.

2.2.    A Szövetség testületei.

-    Közgyűlés
-    Elnökség
-    Szakosztályok
-    Számvizsgáló Bizottság
-    Etikai bizottság

A szövetség legfőbb szerve a tagok összessége (a továbbiakban: Közgyűlés), és két közgyűlési időszak között a tagok által a jelen alapszabályban meghatározottak szerint választott elnökség.

2.2.1.    A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként, az év első negyedében kell összehívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a rendes tagok fele írásban, az ok és a cél megjelölésével kívánja.

Az Idegenvezetők Etikai Kódexe

1.    Bevezetés


Az idegenvezetői szakma egyidős a turizmussal, hiszen az első ismert turisták a föníciaiak Iehettek,
akik 2500 évvel ezelőtt a Földközi-tengeren hajózva eljutottak pl. a görög városállamokba is, ahol őket a helyi idegenvezetők kísérték körbe, akik nagy szakmai hozzáértéssel és nemzeti büszkeséggel mutatták be az ókori világ müvészeti értékeit és kulturális alkotásait az újonnan érkezett Iátogatóknak.
A harmadik évezred küszöbén a turizmus az egész világon az egyik Iegdinamikusabban fejlődő ágazattá vált, 5 ezzel együtt nőtt meg az igény a minőségi turizmus iránt is.
Hazánkban a minőségi turizmus alapvető gazdasági , kultúrpolitikai, s nem utolsósorban "diplomáciai" jelentőséggel bír, ugyanis országunk személyes megítélése, az ide Iátogató turisták személyes tapasztalatai nagy szerepet játszanak az Európai Unióhoz, s más nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásunk elősegítésében.

Az idegenvezető, mint a turisztikai termékcsomag egyik Iegfontosabb eleme, meghatározó jelentőséggel bír a turisztikai termék elfogadtatása tekintetében, mind pozitív, mind negatív értelemben.
A jól felkészült idegenvezető a gyengébben előkészített, kevésbé színvonalas programot is feljavíthatja, sikeressé teheti, de ugyanígy egy jól szervezett, magas színvonalú programot is elronthat az idegenvezető felkészületlensége, szakmai, etikai hiányosságai, hibái révén.
Ennek érdekében is szükséges, hogy az idegenvezetők megalkossák saját etikai kódexüket, melynek segítségéve1 a szakma elismerését is növelhetik.
Az idegenvezető feladata rendkívül sokrétű, sokoldalú felkészültséget igényel.

A magasan kvalifikált idegenvezetőnek az alábbi ismeretekkel kell rendelkeznie:
- magas fokú nyelvtudás
- Iexikai tudás, helyismeret
- kultúrtörténeti, müvészettörténeti ismeretek
- Magyarország ill. az adott (küldő és fogadó) országok történelmének, hagyományainak,      
kultúrájának ismerete, de éppúgy ismernie kell az adott országok polgárainak szokásait is
(vallási, viselkedési, öltözködési, étkezési stb. szokások)
- kommunikatív képességek és ismeretek
- pszichológíai, emberismeretí tényezők
- szervezői, humánpolitikai -csoportlélektani ismeretek
- rendkívüli helyzetekben gyors döntési képesség, helyzetfelismerés, határozott és önálló cselekvés
készsége

Az idegenvezetői munka kemény szellemi és fizikai igénybevételt jelent, s csak a minden tekintetben felkészült szakemberek végezhetik ezt a munkát az elvárható magas színvonalon.
Mindezeken túl az idegenvezetőnek öntudatos, magyar állampolgárként Ielkiismeretesen, tisztességesen, megbízhatóan kell végeznie munkáját, hiszen a külföldi vagy magyar turista rajta, személyén keresztül ismeri meg országunkat, népünket, ill. a meglátogatott országok életét, kultúráját.
Az idegenvezető ezen túlmenően szakmai, kulturális, morális és szociális értékeket is közvetít. A vendég az ő személyiségén keresztül, annak megítélése során alakítja ki országunkról alkotott képét
{ország-image), az idegenvezető országpropagandánk alakításának kulcsfontosságú résztvevője. Ezért az idegenvezető tevékenységének fontosságát elismerve gyakran nevezik őt az ország "kultúrdiplomatájának”, kulturális misszionáriusának is.

Ennek érdekében is szükséges, hogy az idegenvezetést szabályozó jogszabályi rendelkezéseken túlmenöen (33/2009. ÖM miniszteri rendelet az idegenvezetésről, 213/1996. {XII.23.) Kormányrendelet a jogosulatlan idegenvezetésről) az idegenvezetői tevékenységet, az idegenvezető magatartását Etikai Kódex szabályozza.
Az Etikai Kódex további célja, hogy a napjainkban többnyire önállóan, vállalkozási formában tevékenykedő idegenvezetők megbízóikkal, azok partnereivel megfelelően együttmüködve a tisztességes verseny, az üzleti erkölcs, a megbízhatóság írott és íratlan törvényeit, etikai normáit betartva Iássák el feladataikat.

Az idegenvezetői tevékenység müködési területei:
- idegenvezetés Magyarországon -(főként) külföldi turisták kísérése, tájékoztatása
- utaskísérőként külföldön (útközben részben idegenvezetői feladatok ellátása, a fogadó
országokban az érvényes jogszabályok korlátozzák a tevékenységet, ott tehát csak
csoportkísérés és általában tolmácsolás a feladatuk)
- telepített idegenvezető -főként informatív , technikai, szervező és képviseleti tevékenység (a
megbízó iroda szolgáltatási színvonalának ellenőrzése és biztosítása)
- egyéb, helyi jellegü kiegészítő tevékenységek (pl. tárlatvezetés, rendezvényen tolmácsolás ill.
host jellegü tevékenység)

Az idegenvezetői tevékenység szervezeti forma szerint:
- főállásban, az utazási iroda alkalmazásában (gyakorlatilag szinte kihait ez a forma)
- mellékállásban (az utazásszervező alkalmazásában pl. referensként, az idegenvezetés eseti ill.
kiegészítő jelleggel)
- megbízási szerződéssel (eseti vagy határozott idejü -pl. szezonra)
- vállalkozói szerződéssel (az idegenvezető egyéni vállalkozóként, vagy az általa müködtetett
vállalkozás, általában Bt. , Kft. keretében)

Az utolsó pontot feltétlenül elemezni szükséges.
Az egyéni vállalkozó idegenvezető általában vállalkozási szerződési viszonyban áll megbízójával, s az általános szabályok szerint korlátlanul ill. egyetemlegesen és saját személyében felel tevékenységéért.
Ezzel szemben a vállalkozás tagjaként szerződő idegenvezető esetén a szerződési jogviszony a megbízó és a vállalkozás között áll fenn, így a felelősség nem személyes, hanem a vállalkozás révén áttételes (Bt, Kk.t. esetén egyetemleges, Kft., Rt. esetén korlátozott), így az idegenvezető nem közvetlenül felelős (általában alkalmazottja, személyes közremüködő tagja, ritkábban alvállalkozója a felelős társaságnak).
Az idegenvezető jogosultságát, személyes szakmai felelősségét azonban a szerződő vállalkozásnak kell biztosítania, neki kell azért helytállnia jogi értelemben.
Erkölcsi, etikai értelemben viszont mindig az idegenvezető saját személyében kell, hogy feleljen. Ezért az Idegenvezetők Etikai Kódexe csak a személyes felelősséggel foglalkozik.



Általános irányelvek
Az első pontban említett 41/1995.(Vltl.31.) IKM miniszteri rendetet értelmében Magyarországon csak regisztrált, bejegyzett idegenvezető folytathat idegenvezetői tevékenységet, vezethet külföldi csoportokat, kísérhet külföldre (telepítettként is!) magyar, vagy harmadik országbeli turistákat. A kormányrendelet előírja a szakmai követelményeket, ezen túlmenően a büntetlen előélethez ill. erkölcsi bizonyítványhoz köti a regisztrálást.
Az idegenvezető szerződéses kapcsolatban (munkajogi, megbízási, vállalkozási stb.) áll megbízójával, ezért a Iegfontosabb alapelv, hogy minden helyzetben szerződésének megfelelően, megbízója érdekében kell, hogy eljárjon.
Az idegenvezető, mint az ország kultúr-diplomatája is, köteles minden helyzetben öntudatosan – de politikától mentesen - hazánk értékeit képviselni.
Az idegenvezető az utas, a turista Iegfőbb támasza, ezért minden helyzetben köteles a bajbajutott  turista segítségére Ienni, szükség esetén minden tőle telhetőt, s tőle elvárhatót megtenni, a nagyobb kár megakadályozásáért, enyhítéséért.
Mindezen alapelvek az idegenvezető helyzetfelismerését, gyors mérlegelési és döntési készségét igénylik.


Az idegenvezetővel szemben támasztott tartalmi követelmények


Szakmai követelmények

- az idegenvezető legyen felkészült, tájékozott, naprakész minden területen, de különösen az általa
vállalt program tekintetében
- külföldi csoport vezetése esetén ismerje az érkező turisták vallási, viselkedési, étkezési és más
szokásait, lehetőség szerint segítse elő ezek akceptálását a programok. során (szükség esetén
hívja fel a partner szolgáltatók figyelmét a teljesíthető különleges igényekre)
- külföldi út során rendelkezzen helyismerettel, lehetőség szerint legyen felkészült az adott
ország(ok), terület történelméből, kulturális értékeiből, a meglátogatott városokból
- ismerje és ismertesse a turistákkal a fogadó országok törvényeit, szokásait -vallási szokások,
kötelező, vagy ajánlott öltözködési, viselkedési szabályok, borravaló rendszer, íratlan szabályok,
hagyományok, esetleges egészségügyi körülmények, fertőzésveszély stb. -
- hívja fel a turisták figyelmét a rájuk Ieselkedő veszélyekre (bűnözés, fertőzés, ismerkedés
kockázatai)
- ismertesse röviden a tennivalókat rendkívüli esetekben
- legyen mindig felkészült a rendkívüli helyzetekre (baleset, elemi kár, büncselekmény, útlevél,
pénz elvesztése,  busz elromlása stb.)
- a külföldi turistákkal ismertesse az őket érintő magyarországi törvényeket, kérje fel őket azok
betartására
- a külföldi turisták figyelmét hívja fel a rájuk leselkedő speciális, hazai veszélyekre (hamis
pénzváltás, zseblopás, bünözés, bérkoldulás, prostitúció, árdrágítás stb,)
- a külföldi turistákkal ismertesse szokásainkat (udvariasság, vásártási szokások -alku, borravaló
stb.)

Erkölcsi követelmények

idegenvezetői megbízhatóság a munkavégzés területén

Az idegenvezetőkkel szemben támasztott követelmények a megbízó vonatkozásásában
- az utazásszervező vagy megbízó és az idegenvezető közötti kölcsönös és teljes bizalom az
idegenvezetői tevékenység legfontosabb, alapvető követelménye
- elengedhetetlen, hogy az idegenvezető a megbízást az utazásszervezőtől forgatókönyv
formájában és időben kapja meg
- nem megengedhető, hogy az idegenvezető a megbízó tudomása és hozzájárulása nélkül, esetleg
a megbízó ellenére saját programokat szervezzen
- nem megengedett, hogy az idegenvezető munkavégzése során bármely szolgáltatójával vagy az
utazásszervező munkatársával vagy harmadik féllel összejátsszon az utasok és/vagy a megbízó
kárára
- alapvető követelmény az idegenvezető pontossága, mértéktartása, az utazásszervező, megbízó
céljainak elfogadása és teljesítése
- az idegenvezető a megbízó nevében, az ő elvárásai szerint végzi munkáját, elengedhetetlen a
feladattal vató azonosulás
- nem megengedhető, hogy az idegenvezető a megbízó által nyújtott szolgáltatást az utasok előtt,
vagy azok felé kritizálja, az utasokat a megbízó ellen fordítsa
- nem megfelelő, vagy hiányos szolgáltatás esetén az idegenvezető köteles megbízója, s az utasok
érdekében a tőle elvárható módon eljárni, tehát a megbízó/utazásszervező haladéktalan
értesítése mellett a keletkezett vagy keletkezhető erkölcsi vagy anyagi kárt a lehetséges módon
enyhíteni, abban közremüködni köteles, szükség esetén az utazásszervezőt haladéktalanul
írásban köteles tájékoztatni
- az idegenvezető (az általa képviselt utazásszervező) és a szolgáltató közötti vitát, esetleges
nézeteltérést lehetőség szerint az utasok kizárásával, azok tudta nélkül kell lefolytatnia, s
megoldást keresnie az utas és a megbízó érdekében is
- az idegenvezető munkája során mindig köteles úgy eljárni, hogy az utasok maximálisan meg
legyenek elégedve az utazásszervező által nyújtott programmal, a kapott szolgáltatásokkal, s
ezek után az idegenvezető munkájával
- az idegenvezető mindig köteles pontosan betartani, s az utasokkal betartatni az utazásszervező
által előírt (forgatókönyv szerinti) programot, azt túl nem teljesítheti, el nem hagyhat belőle
önkényesen.
- rendkívüli helyzetben -amennyiben ez előre látható -köteles az utazásszervező figyelmét a
következményekre felhívni, vagy ha ez nem lehetséges, úgy az utasok (önmaga és más szolgálati
szemé!yek) testi épségének megvédése érdekében, az anyagi vagy erkölcsi kár enyhítése
érdekében eltérhet a programtól
- el kell térni a programtól, ha az valamely előre nem Iátható ok miatt megvalósíthatatlan (pl.
útlezárás, baleset, sztrájk, múzeumbezárás stb.)
Minden ilyen esetben a tőle elvárható módon, a megbízó és az utasok érdekeit maximálisan
figyelembe véve kell az idegenvezetőnek eljárnia, s utólag a megbízó részére írásos jelentést kell
készítenie
- a megbízás végrehajtása után minden esetben az idegenvezető köteles az utazásszervező felé
az út, a program eseményeiről, tapasztalatairól szóban vagy írásban beszámolni, minden, az
utazásszervezőt érintő tényt a tudomására kell hoznia
- az idegenvezető köteles a munkavégzés során tudomására jutott üzleti, személyes és más
adatokat, információkat bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja, saját
céljaira fel nem használhatja (értve itt a megbízóra, szolgáltatóra vonatkozó üzleti információkat,
de éppúgy a szükségszerűen birtokába jutott személyes adatokat is -pl. utaslista, cím, születési
adatok, útlevélszám stb.)


Az idegenvezetökkel szemben támasztott követelmények az utasok vonatkozásában
Az út során -akár külföfdön, akár belföldön -az idegenvezető az utas legfontosabb, gyakran egyedüli támasza, segítője. Ezért alapvető fontosságú, hogy az idegenvezető a tőle elvárható módon – de túlzásoktól mentesen - mindenben az utasok segítségére Iegyen.
Az utas kérésére az idegenvezetőnek legjobb tudomása szerint kell -elkötelezettségtől mentesen -   minden információt megadnia.
Megengedhetetlen, hogy az idegenvezető anyagi előny reményében az utast olyan szolgáltató (üzlet, vendéglátóhely) igénybevételére ösztönözze, ahol az utast megkárosítják (drágább ár, gyengébb minőség, piaci verseny közvetett megsértése stb.), s ebből az idegenvezetőnek bármilyen haszna származik.
Nem engedhető meg, hogy az idegenvezető egyes utasokat előnyben részesítsen, másokat pedig kedvezőtlen, hátrányos helyzetbe hozzon.
Elkerülendő, hogy az idegenvezetö elvtelen előnyök érdekében (pl. borravaló, kapcsolatszerzés reményében) valamely turistát (turistákat) kiemelt figyelemben részesítsen, s másokat emiatt elhanyagoljon.
Az idegenvezetőnek nem szabad megkülönböztetést tennie az utasok között (akár külföldi, akár belföldi) nemre, korra, vallásra, fajra való tekintettel.
Ugyanígy az idegenvezetőnek tiszteletben kell tartania mindenkinek a vallását, erkölcsi elveit, amennyiben az másokét nem sérti.
Tartózkodnia kell az idegenvezetőnek attól, hogy saját vallását, politikai hovatartozását, nézeteit kifejtse, ezzel mások jóérzését sértse.

Idegenvezetők egymás között

Az idegenvezetönek erkölcsi kötelessége segíteni bajbajutott kollégáján, függetlenül attól, hogy egy
cég érdekében, vagy konkurens cégeknek dolgoznak-e, hogy a problémát a kolléga gondatlansága, elővigyázatlansága, esetleg felkészületlensége, gyakorlatlansága okozta-e.
Különösen segíteni kell a pályakezdő, tapasztalatlan kollégákat, információk, tudás visszatartásával nem etikus a kezdő kollégák pályáról való kiszorítása.
Az idegenvezető nem teheti meg, hogy kollégájáról valótlant állít, vagy hamis képben tünteti fel, annak érdekében, hogy ezáltal ő jusson munkához helyette.
Az idegenvezetőnek önérdeke és erkölcsi szakmai kötelessége is, hogy tartózkodjék a verseny durva megsértésétől, mint pl. az alákínálás (olcsóbb munkavállalás, kedvezőtlenebb munkafeltétetek elfogadása, szélsőséges esetben díj nélkül, borravaló, vagy a szolgáltatás -pl. kiút –reményében való munkavállalás), a szakmailag nem megfelelő utak elvállalása törvénysértő módon (pl. be nem jegyzett iroda, vagy jogosultsággal nem rendelkező partner részére munkavállalás), a kolléga kiszorítása a piacról a szabad vállalkozási verseny írott és íratlan szabályainak megsértésével (információ visszatartása, hamis információk továbbítása, esetlegesen dezinformálás).
Az idegenvezetői szakma csak akkor őrizheti meg jó hírnevét, ha azt minden egyes idegenvezető kolléga megőrizni szándékozik, és a verseny szabályait, erkölcsi és jogi normáit mindenkor betartja.



Az idegenvezető anyagi megbízhatósága

Az idegenvezető anyagi megbízhatósága alapvető követelmény.
Az idegenvezető készpénzzel, értéket képviselő bizonylatokkal (voucher, jegyek, megrendelők, úti
okmányok, biztosítási papírok) dolgozik, melyekért te/les anyagi felelósséggel tartozik.
A felvett készpénzellátmány és bizonylatok tekintetében elszámolási felelősséggel tartozik irodájával szemben (az elöírt határidőig ill. időpontban)
Az idegenvezető közvetett felelőssége, hogy felhívja megbízója figyelmét arra, ha a rábízott készpénz, csekk nagyságrendje miatt (főleg külföldi út során) a pénz, érték őrzése az út folyamán nem megfelelően biztosítható, a biztonságos (és előírt) szállításí, őrzési feltételek hiányoznak (pl. szálloda széf, külön szoba, zárható kazetta, program alatti megőrzés a buszon), s emiatt a rábízott készpénz veszélybe kerülhet, felkérheti az irodát a biztonságos, készpénzkímélő, helyettesítő módszerek alkalmazására.
Ez azonban nem mentesíti a teljes felelősség alól az átvett értékekért.
Közvetett anyagi felelősséggel tartozik az idegenvezető az utasok csomagjaival, értékeivel kapcsolatban. Különleges helyzetekben -pl. csomagszoba, vagy busz rakterében útközben tárolt csomagok esetén (ez előfordulhat külföldi körút során városnéző séta alkalmával) különös elővigyázatossággal kell eljárnia. Ilyenkor pl. a buszt nem hagyhatja őrizetlenül (a gépkocsivezetőt felszólíthatja a busz őrzésére), a csomagszoba kulcsát csak ő kezelheti stb.
Az utasok figyelmét fel kell hívnia csomagjaik, értékeik őrzésére, biztonságos elhelyezésére pl. a hotelszéfben. A figyelmeztető felhívás elmaradása esetében a kár keletkezése során az idegenvezető felelőssége fennáll (részlegesen)
Az idegenvezető anyagi megbízhatóságának körébe tartozik (átvitt értelemben és bizonyos mértékig közvetetten) az ország (ill. fogadó ország) értékeiért meglévő általános felelőssége (művészeti értékek, mütárgyak - régészeti leletek - rongálás megakadályozása)


Az idegenvezető erkölcsi megbízhatósága

Az idegenvezető munkavégzése során az általános, mindenkire érvényes szabályokat köteles betartani.
Az idegenvezető legyen mértéktartó. Az idegenvezető a szórakoztató programoknál is éreztesse, s
legyen tudatában annak, hogy ő szolgálatban van, ne feledkezzen bele a program élvezetébe.
Tartson tisztes távolságot az utasoktól, ne kezdeményezzen közvetlen személyes kapcsolatot, ill. az
ilyen kísérleteket lehetőleg udvariasan, de határozottan hárítsa el.
Az idegenvezető ne terhelje utasait magánéletének problémáival, tartsa távol magánéletét a
munkavégzéstől.
Szabadidős programok esetén se felejtse el (amennyiben a csoporttal tartózkodik), hogy ő a csoport
idegenvezetője, az utazásszervező megbízottja, tehát szolgálatban álló, hivatalos személy.
Nem kívánatos, hogy az idegenvezető bármely üzlet vagy szolgáltató elkötelezettjévé váljék.
Nemzetünk értékeit kellően ismerje az idegenvezető és visszafogottan, de kellő öntudattal képviselje azt.
Mások véleményét, nézetét tartsa tiszteletben, akkor is, ha azok az övéivel nem egyeznek.
Nem kívánatos, hogy az idegenvezető bármely előny érdekében, vagy anélkül elvtelenül azonosuljon valakivel.
Az idegenvezető az utasok között keletkező vitát pártatlanul kezelje, s tegyen meg mindent az utasok közötti esetleges nézeteltérések elsimítására.
Az idegenvezető lehetőleg ne keveredjen vitába az utasokkal, vagy a szolgáltatókkal.
Az idegenvezető mindig legyen ura a helyzetnek, határozottan, de észrevétlenül- nem hatalmi szóval -irányítsa a csoport programjait, a csoport mozgását.
Végezetül, az idegenvezető minden helyzetben őrizze meg emberi méltóságát, s ne feledkezzen meg arról, hogy akár külföldön, akár belföldön dolgozik, ő Magyarországot képviseli.


További elvárások az idegenvezetővel szemben
Udvariasság, figyelmesség

Az idegenvezetőnek a szokásos udvariasság, figyelmesség tekintetében az általában elfogadott mértéket meghaladó módon kell viselkednie, ez azonban nem válhat erőltetett vagy kényszeredett alázatossággá.
Az idegenvezető Iegyen mindig határozott, de nem erőszakos, tapintatos, de nem elnéző.
A programot esetlegesen hátráltató, pl. rendszeresen elkéső, vagy a városnézés alatt hangosan beszélgető utasok figyelmét határozottan, de nem parancsoló, tiltó módon hívja fel az elvárható magatartásra, lehetőség szerint azonban előbb négyszemközt figyelmeztesse őket. A hátrányos helyzetű, idősebb, nehezen mozgó, gyermekes, mozgássérült, vagy a csoportos utazásokban járatlan utasokkal szemben a fokozott odafigyelés kívánatos.
Az idegenvezetőnek mindig "egy perccel előbb” fel kell ismernie az esetleges konfliktushelyzetet, s lehetőség szerint mindent meg kell tennie a konfliktus kialakulásának megakadályozásáért, elkerüléséért.


Öltözködés, az idegenvezető megjelenése

Az idegenvezető öltözködése Iegyen mindig alkalomhoz, időjáráshoz, helyhez és társasághoz illő, egyúttal legyen összhangban a saját egyéniségével, korával. Az idegenvezetö ne legyen a körülményekhez, a helyi szokásokhoz, a csoporthoz képest túl öltözött (túl elegáns, túl ékszerezett),
alulöltözött, elhanyagolt ruházatú se legyen.
Az idegenvezetö megfelelö megjelenése, öltözete, ápoltsága alapvető fontosságú. Az idegenvezető az alapvető viselkedési normáknak mindig feleljen meg. Közvetlen kontaktus esetében (városnézés, étkezések, beszélgetés, vagy éppen a csoport üdvözlése, csoporthoz intézett beszéd folyamán) ne dohányozzon, ne rágózzon, ne tegye kezét zsebre, lehetöség szerint ne fordítson hátat a vendégeknek (kivétel .buszban mikrofonnal menetközben) Az idegenvezetö ne legyen túl harsány, de érthetően, jól artikuláltan és világosan fogalmazzon.

Az idegenvezető fizikai. egészségi állapota

Az idegenvezetői tevékenység szellemileg és fizikailag igen megterhelö, ezért az idegenvezető cask teljesen fitt, egészséges állapotban láthatja el feladatát. Kifogástalan fizikai és pszichikai állapot, önfegyelem és önismeret kell a magas színvonalú munkához.
Az idegenvezetö soha nem fáradhat el (a vendégek jelenlétében), még az éjszakába nyúló programok után vagy a másnapra történő felkészüléssel lerövidített éjszakai pihenés következtében sem.
A vendég  nem akceptálja az idegenvezető nem megfelelő idegi vagy fizikai állapotát.
Az idegenvezető legyen toleráns, ne panaszkodjon, s lehetőleg ne kritizálja a számára előírt programot.


Rendkívüli események

Az idegenvezető lehetőség szerint zárja ki, redukálja a váratlan, előre nem látható, rendkívüli esemény bekövetkeztének lehetőségét.
Így pl. tartsa távol az utasokat minden politikai vagy egyéb tömeges megmozdulástól, tüntetéstöl, demonstrációtól.
Minden tőle telhetőt el kell követnie az utasok biztonsága, értékeiknek megőrzése érdekében.
Rendkívüli esemény bekövetkezése során határozottan, megfontoltan, de lehetőleg gyorsan kell
döntenie és intézkednie. Törekednie kell a kár enyhítésére, s a program lehető legteljesebb és legzavartalanabb lebonyolítására.
Szükség esetén az idegenvezető ne habozzon külső segítséget igénybe venni, akár a csoport tagjai részéről is, de az intézkedés jogköre a csoportot illetően mindig maradjon az idegenvezető kezében. Rendkívüli esemény esetén  azonnal ill. mielőbb értesíteni kell a megbízót és szükség szerint az érintett illetékes hatóságokat.

Végezetül -soha nem szabad elfelejteni:
Az idegenvezetés szolgáltatás, az idegenvezető van a vendégért, nem pedig fordítva.
Az idegenvezetőnek minden körülmények között az utasok ill. a megbízó érdekeit kell szem előtt tartania.


Etikai Bizottság, szankciórendszer


Az Idegenvezetők Etikai Kódexe akkor fejtheti ki a kívánt hatást, ha létrejön a szakma érdekképviseleti és más szervezeteiből, a szakmában tevékenykedők köréből ill. a kamarák képviselőiből álló Etikai Bizottság , mely a felmerült, vagy hozzá benyújtott etikai panaszokat kivizsgálja, s annak eredményét minősíti.

Az Etikai Bizottság feladata az etikai kifogások kivizsgálásán, értékelésén túl a megfelelő szankciórendszer kidolgozása, melynek nem lehet célja a büntetés, de visszatartó és példamutató hatásával is kell, hogy segítse a szakmában kívánatos etikus magatartás kiteljesedését, s az etikátlan
magatartás visszatartására késztessen.

A szankciórendszer alapja - melynek kidolgozása az Etikai Bizottság egyik első feladata lehet - az alábbi elemekre épülhet:
figyelmeztetés
ismételt, vagy utolsó figyelmeztetés
nyilvánosságra hozatal
javaslat felfüggesztésre
javaslat kizárásra

Az Etikai Bizottság további feladata lehet a kamarákkal együttmüködve a továbbképzések szervezése, melyben az etikai kérdések kiemelt szerepet kapnának.

Az idegenvezetők kapcsolata a szakma más területeivel

A turizmus egész területén akkor valósítható meg az együttmüködés és a teljes körűen etikus magatartás, amennyiben valamennyi részterület -így az idegenvezetőkön kívül az utazási irodák, a szállodai- ill. szálláshelyet biztosító vállalkozások, a vendéglátó vállalkozások, valamint a területen dolgozó további vállalkozók is megalkotják, kidolgozzák saját etikai kódexüket, (ez részben már meg is történt), hogy majd ezen etikai kódexek felhasználásával, egyesítésével összehangoltan, az azonos követelményekkel és elvárásokkal együtt az egész turizmus területére kiterjedő etikai kódex jöhessen létre. Az egységes turisztikai etikai kódex segítségével a turizmus egész területén létrejöhet az egészséges, korrekt együttmüködés, mint a szakma részéről elvárható minimális követelmény.